A témát két kutatás mentén vizsgálom társszerzőkkel közösen. 

Az egyik kutatás az adatvizualizációt mint politikai eszközt vizsgálja, azt elemzi, hogy az adatok ábrázolása hogyan termel(het)i újra a társadalmi viszonyokat.  

A másik pedig a kutatás környezetei terhelését próbálja számszerűsíteni. Célunk, hogy eredményeink hozzájáruljanak a társadalomtudományi kutatások ökológiai lábnyomának tudatosabb figyelembevételével és csökkentésével a fenntartható tudományos gyakorlat kialakításához.

A Government Transparency International adatait felhasználva viszem tovább a doktori disszertációm témáját. A korrupciós kockázat (amit itt a versenyszűkítéssel mérünk) megjelenését vizsgáljuk közbeszerzési pályázatok szövegeiben. Célunk azon pályázatok (később konkrét cégek) azonosítása, ahol a szövegezés egyértelműen egy adott pályázóra szabja a részvétel lehetőségét, ezzel kizárva más, egyébként kompetens jelentkezőket. Jelenleg elsősorban magyar szövegekkel foglalkozom, másodsorban pedig nemzetközi színtéren ez kiegészül szerb, bolgár, francia és olasz adatokkal is. 

A Survey Methods Room kutatócsoporttal végzett kutatásunk a természetes nyelvfeldolgozási (NLP) technikákat alkalmazza annak érdekében, hogy a politikai pártok által, a közösségi médiában kommunikált kulcsfontosságú témákat azonosítsuk, és lekérdezhető állításokká formáljuk. Az elemzés alapján kérdőíves adatokat gyűjtünk, hogy felmérjük a választók reakcióit ezekre a témákra. Az elemzés azt vizsgálja, hogy azok a választók, akik fontosnak tartják egy párt közösségi médiában megjelenő témáit, nagyobb valószínűséggel szavaznak-e az adott pártra. Sőt, az elemzés eredményeképpen vizsgálni tudjuk a közösségi médiában megosztott kampányüzeneteket is – ezzel egy leíró képet adhatunk a választások előtt elhangzó üzenetekről is.