Az LMBTQ identitásokkal foglalkozó tudományág interdiszciplináris megközelítéssel vizsgálja a szexuális orientáció és nemi identitás társadalmi, kulturális, pszichológiai és politikai aspektusait. Célja az LMBTQ emberek tapasztalatainak megértése, reprezentációjuk elemzése, valamint a marginalizáció és diszkrimináció mechanizmusainak feltárása. A queer elmélet, gender studies és affirmatív pszichológia mind hozzájárulnak e terület fejlődéséhez.

A kulturális pszichológia azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a kultúra az emberi gondolkodást, érzelmeket és viselkedést. A megközelítés szerint a pszichológiai folyamatok nem univerzálisak, hanem kulturálisan meghatározottak. A kutatók az egyéni élményeket a társadalmi és kulturális kontextusban értelmezik. Ez a diszciplína kiemeli, hogy a kultúra és az elme kölcsönösen formálják egymást.

A pszichoanalitikus antropológia az emberi kultúrákat és társadalmakat a pszichoanalízis elméleteinek segítségével vizsgálja, különös tekintettel a tudattalan folyamatokra. Sigmund Freud művei, például a Totem és tabu, alapozták meg ezt a megközelítést, amely az egyéni pszichés struktúrákat a kollektív kulturális jelenségekkel kapcsolja össze. A diszciplína célja, hogy feltárja, miként tükröződnek az ösztönök, elfojtások és fantáziák a mítoszokban, rítusokban és társadalmi normákban. Bár Jacques Lacan elutasította a kifejezést, követői – mint Paul-Laurent Assoun – továbbfejlesztették a freudi alapokon nyugvó kulturális elemzést.

A pszichoanalízisen belül, amely a pszichoanalitikus elméletet és gyakorlatot a japán kultúra, filozófia és társadalmi normák kontextusában vizsgálja és alkalmazza.

A nyugati pszichoanalitikus fogalmak adaptálása Japánban: Hogyan módosulnak vagy értelmeződnek újra Freud, Jung vagy más pszichoanalitikusok kulcsfogalmai (például az Ödipusz-komplexus, az én, az árnyék) a japán kultúra fényében? Milyen egyedi kihívások és lehetőségek merülnek fel a nyugati elméletek alkalmazásakor egy keleti társadalomban?

A japán kultúra hatása a pszichés működésre: Milyen specifikus kulturális tényezők (például a kollektivizmus, a harmónia iránti igény, a szégyen szerepe, a zen buddhizmus hatása stb.) befolyásolják az egyén pszichés folyamatait, a személyiségfejlődést és a mentális zavarok megjelenését Japánban?

A japán pszichoterápiás módszerek és a pszichoanalízis kapcsolata: Léteznek-e olyan hagyományos japán pszichoterápiás megközelítések (például a Morita-terápia, a Naikan-terápia), amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a pszichoanalitikus elvekhez vagy kiegészíthetik azokat?

A japán művészet, irodalom és mitológia pszichoanalitikus értelmezése: Hogyan tükröződnek pszichológiai témák és dinamikák a japán alkotásokban? Milyen pszichoanalitikus meglátások nyerhetők a japán mesék, legendák vagy a kortárs művészet elemzéséből?

A japán pszichoanalízis története és fejlődése: Kik voltak a legfontosabb alakjai ennek a területnek Japánban? Hogyan alakult ki és fejlődött a pszichoanalitikus gondolkodás Japánban a nyugati hatások és a helyi sajátosságok kölcsönhatásában?

A valláslélektan a pszichológia azon ága, amely a vallásos hiedelmeket, élményeket és viselkedésformákat pszichológiai elméletek és módszerek segítségével vizsgálja. Kutatja, hogyan hatnak a hit, a spiritualitás és a vallási gyakorlatok a személyiségfejlődésre, a megküzdési stratégiákra és a mentális egészségre. A diszciplína feltárja a vallási jelenségek pszichés gyökereit, valamint azok kapcsolatát az emberi gondolkodással és érzelmekkel.

A társadalmi traumatizáció diszciplínája azt vizsgálja, hogyan alakul ki kollektív trauma rendszerszintű erőszak, diszkrimináció és történelmi igazságtalanságok következtében, amelyek egész társadalmi csoportokat érintenek. Elemzi a háború, kényszermigráció, népirtás és elnyomás pszichológiai, kulturális és társadalmi következményeit. Ez az interdiszciplináris terület a pszichológia, szociológia, történelem és trauma-tanulmányok eredményeit ötvözi annak megértésére, hogyan dolgozzák fel és mesélik el a társadalmak a közös szenvedést.