Kutatásomban a COVID-19 járvány társadalmi hatásait vizsgálom. 

Az emberek viselkedése, a szabályok betartásával kapcsolatos attitűdjeik és együttműködési hajlandóságuk nagyban befolyásolja a járvány terjedését és a betegségek kimenetelét. Ezt egyrészt egészségértésük, másrészt értékválasztásaik és hiedelmeik is nagyban befolyásolják, mindezekre pedig társas környezetük, az aktuálisan felmerülő diskurzusok és magyarázatok vannak hatással. Olyan felmerülő diskurzusok, mint például a vírustagadás vagy az oltásellenesség nagyban csökkenthetik a hatékony viselkedés valószínűségét.

A fenti említett folyamatok mellett a betegségek implicit társadalmi következményeit vizsgáló kutatásokat is végzek. Egy világjárvány gazdasági hatásai nagyban befolyásolják egy társadalom életét, az emberek lehetőségeit és perspektíváját, amelyek interakcióban a járvány alatt szükséges intézkedésekkel komoly társadalmi következményekkel járnak. Ezen implicit következmények feltérképezése elősegítheti olyan járványügyi tervek megalkotását, amelyek a szükséges intézkedések meghozatala mellett csökkentik az ország társadalmi és gazdasági kárát.

A digitális forradalom óta az emberek élete egyre inkább az online térbe helyeződik át. Így a társadalom digitalizációja új területeket és egyben új kihívásokat is nyitott a társadalomtudományi kutatások számára. A digitális tér egyrészt tükrözi az offline térben meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, másrészt új szakadékokat hoz létre a társadalmi csoportok között. Azonban még azok az elméleti modellek is, amelyeket a szociológusok az elmúlt évtizedekben nagy mélységben és részletességgel dolgoztak ki a társadalom rétegződéséről, és amelyek a digitális világ dimenzióit is tartalmazzák, többnyire kérdőíves adatfelvételek adatain alapulnak. Mindazonáltal az önbevallásos felmérés csak korlátozottan képes megragadni ezeket a digitális egyenlőtlenségeket, mivel sokkal inkább az attitűdök, mint a viselkedés mérésére alkalmas. Így az ilyen digitális különbségek mérésére az emberek digitális viselkedésének megfigyelése alkalmasabb módszer lehet. Ugyanakkor a digitalizáció új típusú adatokat is eredményez az offline életünkről. A mindennapi tevékenységeinket mint például a telefonhívásaink helyét, idejét vagy hosszát, vagy a hitelkártyás költéseinket akár másodpercenként rögzítik. A digitális viselkedések megfigyeléséből származó és a digitalizáció által keletkezett adatok segíthetnek abban, hogy bővítsük vagy finomítsuk a társadalom felépítésével és működésével kapcsolatos ismereteinket. A kutatás célja az, hogy (1) a klasszikus társadalmi struktúra-elméletek által meghatározott társadalmi csoportok digitális viselkedésbeli különbségeire összpontosítva olyan modelleket hozzon létre, amelyek pusztán az emberek digitális lábnyomaiból meg tudják jósolni a társadalmi osztályba tartozást, hogy (2) a társadalmi szerkezet új dimenzióit tárja fel az online térben, amelyekkel a meglévő elméletek kibővítésére, vagy akár új társadalmi rétegződési elméletek felállítására lehetőség nyílhat, és hogy (3) a digitális, megfigyelési adatok felhasználásával bővítse a társadalom különböző rétegeihez tartozók egyenlőtlenségeiről szerzett tudásunkat.