A nemzetközi kapcsolatok elmélete tudományág a nemzetközi politika változásainak és eseményeinek megértésére, magyarázatára és teorizálására vállalkozik. Kutatásom ezeknek az elméleteknek az alkalmazására vonatkozik olyan kortárs és történelmi jelenségek kontextusában, amelyekkel az órákon is foglalkozom a tanításom során. Jelenleg a legizgalmasabb ilyen jelenség Oroszország Ukrajna elleni agressziója, amely kapcsán nagyon komoly viták zajlanak a tudományos közösségen belül, és megoszlanak a vélemények a pontos kiváltó okok és tényezők kapcsán. Érdeklődöm továbbá a diplomáciaelméletek iránt, amelyekkel mélyrehatóan foglalkoztam a doktori disszertációm során. A diplomáciaelméletek kontextusában egy kifejezetten alulkutatott terület a normalizáció kérdése, azaz hogy milyen tényezők és körülmények között születik meg az igény két ellenséges de legalábbis barátságtalan nemzetállam között, hogy a diplomácia útjára lépve normalizálják kapcsolataikat. 

A kutatásom középpontjában Kína külpolitikája, nemzetközi kapcsolatai és diplomáciai tevékenysége áll. Kína az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb feltörekvő ország a világban, így érdekeinek és céljainak a vizsgálata és megértése fontossággal bír nem csak a tudományos közösség, hanem a politikai döntéshozók számára egyaránt. Vizsgálódásom egyik fókuszpontja a kelet-európai térség Kína-politikája. Ez a régió Kína megközelítésében egyre nagyobb jelentőségű nem pusztán a politikai kapcsolatok ápolása miatt, amelyek gyakran jobbak vagy jobban formálhatóak mint Nyugat-Európával, hanem a gazdasági kapcsolatok miatt is. A térség fontos Kína Öv és Út kezdeményezése okán is. A kutatásban azt törekszem megérteni, hogy milyen politikai, diplomáciai és egyéb tényezők összjátékaként alakulnak a térség kapcsolatai Kínával, és ezzel szemben milyen aspektusok magyarázzák a kínai külpolitikai célrendszerét.